2025 erdősítési mérlege – Közel húszezer hektáron kezdődött erdőfelújítás Magyarországon
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2025. évi erdősítési statisztikái alapján Magyarországon az év során összesen 19 675 hektáron kezdődött meg erdőfelújítás, míg 1 546 hektáron új erdőtelepítés indult. Az adatok rámutatnak, hogy a hazai erdőgazdálkodásban továbbra is a meglévő erdők megújítása jelenti a legnagyobb feladatot, míg az új erdők létesítése kisebb, de szakmailag ugyancsak jelentős részét képezi az éves erdősítési munkáknak.
A statisztikák értelmezéséhez hozzá kell tenni, hogy Magyarországon a véghasználatot követően minden esetben erdőfelújítási kötelezettség keletkezik. A hatályos erdőtörvény értelmében a kitermelt erdő helyén az erdőgazdálkodó köteles ismét erdőt létrehozni, amely történhet természetes úton – például magról vagy sarjról –, illetve mesterséges módon csemeteültetéssel vagy magvetéssel. A felújítás csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az új állomány megfelel a jogszabályban előírt minőségi és mennyiségi követelményeknek. Amennyiben ez nem történik meg, az erdészeti hatóság a jogszabályban meghatározott intézkedésekkel biztosíthatja a felújítási kötelezettség teljesítését. Ennek is köszönhető, hogy az országos erdősítési adatokban az erdőfelújítások területe minden évben nagyságrendekkel meghaladja az új erdőtelepítések területét.
A megkezdett erdőfelújítások közül 9 072 hektár állami erdőgazdaságok kezelésében, 10 603 hektár pedig egyéb gazdálkodók területén valósult meg. Az új erdőtelepítések döntő része, 1 413 hektár, nem állami gazdálkodóknál történt, míg az állami erdőgazdaságok részesedése 133 hektár volt.
A 2025-ben befejezett erdősítések alapján 17 765 hektáron zárult le véghasználatot követő erdőfelújítás, 3 099 hektáron felújítóvágást követő erdőfelújítás, valamint 2 776 hektáron új erdőtelepítés.
A különböző erdősítési formák átlagos befejezési ideje eltérő. A tarvágást követő erdőfelújítások átlagosan 7,5 év, a felújítóvágást követő felújítások 18,7 év, míg az erdőtelepítések 10,4 év alatt jutottak el a befejezett állapotig. Ezek az adatok jól érzékeltetik, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távú tevékenység: a felújítások eredménye a legtöbb esetben csak egy évtizeddel később válik véglegessé.
A megkezdett erdőfelújítások célállományai közül legnagyobb területen továbbra is az akácosok szerepeltek, 8 806 hektárral. Ezt követték a nemes nyárasok és nemes füzesek (2 502 ha), a hazai nyárasok (2 425 ha), a cseresek (1 366 ha), a tölgyesek (1 140 ha), a gyertyános–tölgyesek (1 006 ha), valamint a bükkösök (999 ha). Kisebb területen egyéb kemény lombos, egyéb lágy lombos, fenyves és különleges rendeltetésű célállományok kialakítása is megkezdődött.
A befejezett erdőfelújítások célállomány-összetétele hasonló képet mutat. Az akácosok továbbra is a legnagyobb területet képviselik (8 420 ha), ezt követik a nemes nyárasok (2 603 ha), a hazai nyárasok (2 327 ha), a cseresek (1 691 ha), a tölgyesek (1 436 ha) és a gyertyános–tölgyesek (1 137 ha). A célállományok összetétele jól tükrözi a különböző termőhelyi adottságokat és a hazai erdőgazdálkodásban alkalmazott fafajválasztást.
Az erdőtelepítések esetében a megkezdett munkák során legnagyobb arányban tölgyes (806 ha) és akácos (464 ha) célállományokat terveztek. A befejezett erdőtelepítések adatai szerint a tölgyesek területe 1 070 hektár, az akácosoké 921 hektár, a hazai nyárasoké 238 hektár, a gyertyános–tölgyeseké 173 hektár, a csereseké 143 hektár, míg a nemes nyárasoké 130 hektár volt.
A felújítások kivitelezési módját tekintve a megkezdett erdőfelújításokból 11 879 hektáron természetes felújítás, 7 787 hektáron pedig mesterséges felújítás történt. Ez azt jelenti, hogy a megkezdett erdőfelújítások mintegy 60 százaléka természetes, míg 40 százaléka mesterséges módon indult. A természetes felújítás során az új állomány az anyaállomány magterméséből vagy vegetatív úton alakul ki, míg a mesterséges felújítás esetében csemeteültetésre vagy magvetésre kerül sor.
A 2025. évi adatok alapján megállapítható, hogy az országos erdősítési tevékenység meghatározó részét továbbra is az erdőfelújítások tették ki. Az új erdőtelepítések területe ennél lényegesen kisebb volt, ugyanakkor fontos szerepet töltenek be az ország erdőterületének gyarapításában. A célállományok összetétele alapján továbbra is jelentős szerepet kapnak az akácosok, a különböző nyáras állományok és az őshonos kemény lombos erdőtársulások, míg az erdőfelújítások végrehajtásában országos szinten a természetes felújítás volt a meghatározó módszer.
Tarjányi Lili
Adatok forrása: https://foldalap.am.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513