Az erdő szeretetére nevelni, az erdész és vadász hivatást megismertetni – tisztújítás az OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztályában

2026. szeptember 15-én az Országos Erdészeti Egyesület székházában, Budapesten, a Budakeszi út 91. szám alatt tartotta tisztújító gyűlését az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály. A tagság Szabó Péter eddigi elnök utódjául Patocskai-Lunk Esztert választotta meg, a titkári feladatokat továbbra is Makra Zsuzsanna látja el. A találkozón Szabó Péter beszámolója az elmúlt évek erdőpedagógiai munkájának eredményeit, a minősített erdészeti erdei iskolák szerepét és az OEE országos oktatási programjait foglalta össze.

A tisztújítás egy harmincéves szakmai közösség életének újabb állomása. Az 1996-ban megalakult Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály létrejöttének alapgondolata ma is érvényes: az erdészeknek szerepet kell vállalniuk a fiatalok környezeti nevelésében, és személyes tapasztalataikon, szakmai tudásukon keresztül kell segíteniük az erdő megismerését. Ehhez az erdészeti ismeretek és a pedagógiai felkészültség egyaránt szükségesek. A szakosztály történetében ezért kezdettől fontos helyet kapott az erdészek és pedagógusok együttműködése, a továbbképzés, a tapasztalatcsere és az erdei iskolák szakmai követelményeinek kialakítása. 

Az erdőben szerzett tapasztalat ereje

Az erdészeti erdei iskolák munkájának alapja a közvetlen tapasztalatszerzés. A gyermekek az erdőben megfigyelhetik az élőlények egymásrautaltságát, a talaj és a víz szerepét, az évszakos változásokat, az életközösségek sokféleségét. A terepi foglalkozás lehetőséget ad a kérdezésre, a vizsgálódásra és arra, hogy az ismeretek saját élményekhez kapcsolódjanak.

Ebbe a folyamatba az erdőben dolgozó ember munkája is beépül. Az erdész és az erdőpedagógus helyismerete, magyarázata segít megérteni, milyen feladatokat jelent az erdő gondozása, megújítása és védelme, hogyan történik a természeti erőforrások hasznosítása, és milyen felelősséggel járnak az erdőgazdálkodási döntések. A vadállomány és élőhelye kapcsolatának bemutatása pedig lehetőséget teremt a vadgazdálkodás feladatainak, valamint a vadász hivatásnak a megismertetésére is.

Ennek jelentősége nehezen fejezhető ki pusztán látogatószámokkal. Egy jól vezetett foglalkozás során a résztvevők olyan kérdésekre kaphatnak érthető választ, amelyek később az erdő- és vadgazdálkodás megítélését is befolyásolják. A szakemberek iránti bizalom és megbecsülés gyakran ezekből az első találkozásokból épül.

A szakosztály az ehhez szükséges szakmai hátteret erősíti. Összefogja az erdészeti környezeti nevelésben dolgozó kollégákat, segíti az intézmények együttműködését, és a minősítési rendszeren keresztül közös követelményeket állít az oktató-nevelő munka elé. Ez különösen fontos egy olyan hálózatban, amelynek tagjai eltérő természeti adottságokkal, infrastruktúrával és helyi lehetőségekkel rendelkeznek.

Szakmai alapok és eredmények Szabó Péter beszámolójában

Szabó Péter előadásában az OEE erdőpedagógiai célkitűzései között az erdő mint élőhely és természeti érték megismertetését, valamint az erdész és a vadász munkájának bemutatását emelte ki. Az átadni kívánt tudás meghatározó része a fenntartható erdő- és vadgazdálkodás, illetve a természetes erőforrásokkal való felelős gazdálkodás szemlélete.

A beszámoló az erdészeti erdei iskolát erdőgazdálkodó által működtetett, az erdei környezet adottságaira építő, erdőpedagógiai módszereket alkalmazó oktatási és ismeretterjesztési intézményként mutatta be. A hátizsákos, az oktatóhelyi és a bentlakásos tábori formák különböző lehetőségeket biztosítanak a csoportok fogadására. A rövidebb terepi program és a többnapos tábor eltérő időkeretet kínál az ismeretek feldolgozására, de mindegyikben alapvető követelmény az átgondolt tematika és az életkorhoz igazodó foglalkozásvezetés. Az előadásban ismertetett, háromévente megújítandó minősítés a szakmai színvonal fenntartását szolgálja. Az erdei környezet értékeit felkészült szakembereknek kell közvetíteniük, olyan módszerekkel, amelyek a gyermekeket aktív részvételre ösztönzik.

A tematikai megoszlás szerint 2023-ban az "Erdő mint életközösség" témakör szerepelt a legnagyobb, 30 százalékos aránnyal. Az "Erdész munkája" 16, a vadászat 15, az "Erdő és ember" 14 százalékot képviselt. A fenntartható erdőgazdálkodás, az erdő és a klíma kapcsolata, valamint a megújuló energiaforrások szintén helyet kaptak a foglalkozások között. A témák együtt az erdő természeti, gazdasági és társadalmi szerepének megértését segítik.

Közel 85 ezer gyermekrészvétel egyetlen évben

A bemutatott látogatottsági adatsor szerint a minősített erdészeti erdei iskolák foglalkozásain 2013 és 2023 között összesen 716 777 gyermekrészvételt regisztráltak. Az éves létszám a 2013-as 49 618 főről 2017-re 82 672 főre emelkedett. A vizsgált időszak legmagasabb értékét 2018-ban érték el, amikor 87 568 gyermek vett részt a programokon.

A 2019-ben nyilvántartott 83 569 fő után 2020-ban jelentős visszaesés következett, 32 485 résztvevővel. A következő években ismét nőtt a látogatottság: 2021-ben 49 498, 2022-ben 79 078, 2023-ban pedig 84 806 fő szerepelt az összesítésben. A bemutatott utolsó év eredménye ezzel meghaladta a 2019-es értéket, és megközelítette a korábbi csúcsot.

Ezen számok mögött jelentős napi munka áll. A csoportok fogadása a pedagógusokkal való egyeztetéstől a foglalkozások előkészítésén és megtartásán át az oktatóhelyek fenntartásáig számos feladatot jelent. A szakmai tartalmat minden alkalommal az adott csoporthoz, annak életkorához és előzetes ismereteihez kell igazítani. Az összesített adatok ezt a tartós, sok helyszínen végzett munkát is érzékeltetik.

Az óvodások és általános iskolások létszámához viszonyítva

A látogatottság nagyságrendjét érdemes a hazai óvodás- és általános iskolás létszám mellett is bemutatni. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint Magyarország népessége 2026. január 1-jén mintegy 9 millió 488 ezer fő volt.

A KSH 2026/2027-es tanévkezdésre vonatkozó becslése szerint 319 ezer gyermek jár óvodába, és 715 ezer tanuló vesz részt nappali rendszerű általános iskolai oktatásban. A két csoport együttes létszáma 1 millió 34 ezer fő, ami az ország népességének megközelítőleg 10,9 százaléka. A minősített erdészeti erdei iskolákban 2023-ban regisztrált 84 806 fős éves részvétel az óvodások és általános iskolások együttes létszámának mintegy 8,2 százalékával egyenértékű.

A közel 85 ezres éves részvétel így számottevő oktató-nevelő tevékenységet jelez. Egyben rámutat azoknak a kezdeményezéseknek a jelentőségére, amelyek az erdei iskolai látogatások mellett további lehetőségeket teremtenek a gyermekek megszólítására.

Az erdőpedagógia különböző színterei

Szabó Péter az OEE több, egymást kiegészítő programját is bemutatta. Ezek között szerepel a pedagógus önálló munkáját segítő eszközcsomag, az oktatási intézményben megtartott foglalkozás és a többnapos erdei táborozás.

Az Agrárminisztérium támogatásával megvalósult "Hátizsákban az Erdő" programban három év alatt 160 programhátizsák került pályáztatásra. Az összeállított eszközök és szakmai anyagok segítségével a pedagógusok meghatározott tematikák szerint önállóan is tarthatnak foglalkozásokat.

Az "Iskolában az Erdő" program keretében a minősített erdei iskolák szakemberei az oktatási intézményekben keresik fel a gyermekeket. A bemutatott adatok szerint a program 1000 intézményt és 60 ezer gyermeket ért el, intézményenként három programmal. Ez a forma olyan csoportok számára is lehetőséget biztosíthat a foglalkozásokra, amelyeknek az erdei iskolába történő eljutás megszervezése nehézséget jelent.

Az előadás az "Erdei Iránytű" program kapcsán 3000 hátrányos helyzetű gyermek erdei iskolai táboroztatását is ismertette. A többnapos együttlét a természeti ismeretek átadása mellett a közösségi tapasztalatszerzésnek is teret ad, és olyan gyermekeket juttathat el erdei környezetbe, akiknek erre egyébként kevesebb lehetőségük lenne.

Az Erdei Vándortábor a 10–18 éves korosztály számára kapcsolja össze a természetjárást az erdőpedagógiával. A beszámolóban 12 erdei útvonal, nyolc év alatt 30 ezer részt vevő diák és 1400 speciálisan képzett pedagógus szerepelt. Az egyhetes, hat éjszakás programban a gyaloglás, a terepi megfigyelések és a közösen megoldott mindennapi feladatok során szerzett tudás közvetlen tapasztalatokhoz kötődik.

A programok létszámadatai eltérő időszakokra és tevékenységekre vonatkoznak, ezért nem összegezhetők egyetlen elérési mutatóvá. Együttesen azonban megmutatják, milyen sokféle módon kapcsolódhatnak be az erdészeti szakemberek a gyermekek nevelésébe.

A hivatásaink jövőjéért végzett munka

A tisztújítást követően Patocskai-Lunk Eszter elnök és Makra Zsuzsanna titkár munkájával folytatódik a szakosztály tevékenysége. Szabó Péter beszámolója olyan közösség eredményeit foglalta össze, amelynek tagjai nap mint nap személyes kapcsolatot teremtenek az erdő, az erdész és vadász hivatás, valamint a felnövekvő nemzedék között.

Az erdészeti erdei iskolákban dolgozó kollégák munkájának hatása túlmutat az egyes foglalkozásokon. A gyermekek az itt szerzett élményeket hazaviszik, elmesélik, később új tapasztalatokkal kapcsolják össze. Egy szakemberrel való találkozás, egy érthető magyarázat vagy egy közösen végzett megfigyelés tartósan alakíthatja azt, ahogyan az erdőre, az erdőgazdálkodásra és a vadgazdálkodásra tekintenek. Hivatásaink megismertetésének és társadalmi megbecsülésének egyik fontos alapja ez a következetes, személyes jelenlét.

Örülök, hogy ehhez a közösséghez tartozhatom. Meggyőződésem, hogy az itt dolgozó kollégák jóval többet tesznek az erdész és vadász hivatás ismertségéért és jó hírnevéért, mint amennyi figyelmet ez a munka kap. Felkészültségükkel, türelmükkel és az erdő iránti elkötelezettségükkel a legfiatalabbak számára teszik érthetővé szakmai feladatainkat és felelősségünket. Ennek eredménye általában csak évek múltán mutatkozik meg abban, ahogyan egy gyermekből lett felnőtt a természethez viszonyul, az erdőről gondolkodik, vagy az erdész és a vadász munkáját megítéli.

A gyermekek természetszeretetre nevelése ezért hivatásaink jövőjének is egyik záloga. Az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály tagjai ehhez járulnak hozzá minden megtartott foglalkozással, minden megválaszolt kérdéssel és minden olyan erdei élménnyel, amelyet a rájuk bízott gyermekek magukkal visznek.

Kitartást, megbecsülést és jó egészséget kívánok az egész Csapatnak!

Tarjányi Lili

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület