Mit mutatnak a 2025-ös adatok? – Számok a magyar erdőkről
Magyarország erdei nemcsak természeti örökségünk meghatározó elemei, hanem a klímavédelem, a vízmegtartás, a biológiai sokféleség megőrzése és a vidéki gazdaság szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A 2025-ös országos erdőterületi adatok jól mutatják, hogy hazánk erdővagyona továbbra is jelentős, ugyanakkor térségenként rendkívül eltérő képet mutat.
Jelenleg Magyarországon 2 076 695 hektár erdőterületet tartanak nyilván, amelyből 1 881 835 hektárt borít ténylegesen faállomány. Ez azt jelenti, hogy az ország erdősültsége 21 százalék, vagyis hazánk teljes területének valamivel több mint egyötödét borítja erdő.
A tulajdonviszonyokat tekintve továbbra is az állami erdők vannak többségben. Az ország erdőterületének 1 160 273 hektárja állami tulajdonban, 896 267 hektár magántulajdonban, míg 20 155 hektár közösségi tulajdonban van. Ez azt jelenti, hogy az erdők közel 56 százaléka állami, mintegy 43 százaléka magántulajdonú, a közösségi tulajdon aránya pedig mindössze 1 százalékot tesz ki.
Az ország legnagyobb erdőterületével Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye rendelkezik, ahol több mint 222 ezer hektár erdőt tartanak nyilván. Ezt Somogy vármegye közel 194 ezer hektárral, valamint Bács-Kiskun vármegye mintegy 187 ezer hektárral követi. Jelentős erdőterülettel rendelkezik még Pest vármegye és Veszprém vármegye is.
Az erdőterület nagyságánál azonban talán még beszédesebb az erdősültség, vagyis az, hogy az adott vármegye területének mekkora részét borítja erdő. Ebben az összehasonlításban Nógrád vármegye emelkedik ki, ahol a terület 40 százaléka erdő. Szintén kiemelkedő értékekkel rendelkezik Zala, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Veszprém vármegye, ahol az erdősültség megközelíti vagy eléri a 30 százalékot.
Ezzel szemben az Alföld több térségében jóval kisebb az erdők aránya. Békés vármegye mindössze 5 százalékos, Jász-Nagykun-Szolnok 6 százalékos, míg Csongrád-Csanád 9 százalékos erdősültséggel rendelkezik. Ezek az adatok azonban nem feltétlenül kedvezőtlenek, hiszen elsősorban Magyarország természetföldrajzi adottságait tükrözik. Az Alföld jelentős része történelmileg sem volt összefüggő erdőterület, hanem természetes füves puszták, szikesek és ártéri élőhelyek jellemezték.
Régiós bontásban Észak-Magyarország rendelkezik a legnagyobb erdőterülettel és egyben a legmagasabb, 30 százalékos erdősültséggel. A Dél-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl szintén kiemelkedően erdős térségek, míg az Észak-Alföld és a Dél-Alföld esetében az erdősültség mindössze 13 százalék, ami ismét a táj természetes adottságaiból következik.
Éppen ezért fontos megérteni, hogy nem lehet reális társadalmi elvárás az, hogy Magyarország minden térségében azonos legyen az erdőborítottság. Hazánk természeti adottságai rendkívül változatosak: míg a hegy- és dombvidékeken az erdő a természetes, meghatározó élőhely, addig az Alföld jelentős részének eredeti növénytakaróját nem erdők, hanem gyepek, puszták, mocsarak és ártéri élőhelyek alkották. A természetes tájak sokfélesége éppen olyan érték, mint maguk az erdők, ezért az erdősültséget mindig az adott térség ökológiai adottságainak figyelembevételével érdemes értékelni, nem pedig önmagában százalékos mutatóként.
A számok ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy az erdők jelentősége messze túlmutat a hektárokon. Az ország közel 1,9 millió hektárnyi faállománnyal borított erdeje egyszerre szolgálja a természetvédelmet, a fenntartható faanyag-termelést, a klímaváltozás hatásainak mérséklését, a vízmegtartást, a talajvédelmet és a lakosság rekreációját. Az erdők szerepe napjainkban fontosabb, mint valaha, ezért a jövő egyik legnagyobb feladata nem csupán az új erdők telepítése, hanem a meglévő erdők egészségi állapotának megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és a fenntartható, szakszerű erdőgazdálkodás biztosítása lesz.
A 2025-ös adatok összességében azt mutatják, hogy Magyarország erdővagyona stabil alapot jelent, ugyanakkor az egyes térségek közötti különbségek jól szemléltetik hazánk változatos természeti adottságait. Az erdők megőrzése és fejlesztése a következő évtizedek egyik legfontosabb közös feladata marad, miközben fontos szem előtt tartani, hogy a cél nem az, hogy minden vármegye ugyanolyan erdős legyen, hanem az, hogy minden táj a saját természeti adottságainak megfelelően legyen egészséges és fenntartható módon kezelve.
Adatok forrása: https://foldalap.am.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513
Fotó forrása: https://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/uj-hianypotlo-terkep-keszult-magyarorszag-erdeirol