Mit tehetünk a földön fészkelő madarak védelmében a gyepgazdálkodás során?

A mezőgazdasági munkák során a gazdálkodók nap mint nap találkozhatnak
olyan helyzetekkel, amikor döntéseik nemcsak a termelés sikerét, hanem a
természet védelmét is befolyásolják. Ez különösen igaz a tavaszi és
nyári időszakban, amikor sok madárfaj költ és neveli fiókáit. A földön
fészkelő madarak, mint például a túzok vagy a hamvas rétihéja, a
mezőgazdasági területeken is gyakran választanak fészkelőhelyet, mivel
természetes élőhelyeik beszűkültek. Ezeknek a fajoknak a védelme nem
csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a hazai természeti értékek
megőrzésének egyik legfontosabb feladata is.
Ha a gazdálkodó fokozottan védett madárfaj fészkét vagy fiókáit találja meg, az első és legfontosabb teendő az, hogy értesítse a területileg illetékes természetvédelmi őrt vagy a nemzeti park igazgatóságát. Ezt követően a fészek körül védőzónát kell kialakítani, ahol a munkavégzés ideiglenesen tilos. Ez a védőzóna a hatóság által elrendelt eseti korlátozásnak minősül, és beszámítható a kötelezően meghagyandó kaszálatlan területbe, amely minden kaszálás során legalább 5, legfeljebb 10 százalék. Ez a megoldás nemcsak a fészek biztonságát garantálja, hanem a jogszabályi előírásoknak is megfelel - fogalmaz a Madárvédelem Natura 2000 gyepterületeken című tájékoztató.
A madarak védelmét Magyarországon a természet védelméről szóló törvény
biztosítja. A jogszabály világosan kimondja, hogy tilos a védett
állatfajok zavarása, károsítása, elpusztítása, valamint költőhelyeik
lerombolása. Ez azt jelenti, hogy minden olyan gazdálkodási tevékenység,
amely veszélyezteti a madarak szaporodását, törvénysértésnek számít. Ehhez
kapcsolódik a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírása is,
amely szerint március 1. és augusztus 31. között tilos a fák, bokrok és
sövények kivágása. Ez az időszak ugyanis a legtöbb madárfaj
számára a költési időszak, amikor a növényzet eltávolítása közvetlen
veszélyt jelentene a fészkekre és fiókákra.
A természetvédelem és a mezőgazdaság
összehangolását az Európai Unió is kiemelt feladatként kezeli, ennek
érdekében hozta létre a Natura 2000 hálózatot. A Natura 2000 különleges
madárvédelmi területeket és természetmegőrzési területeket foglal
magában, amelyek célja a biológiai sokféleség fenntartása.
Magyarországon 56 különleges madárvédelmi terület található, ahol olyan
madárfajok élnek, amelyek közösségi jelentőségűek és kiemelt védelmet
igényelnek.
Ezek a területek gyakran magukban foglalnak intenzíven művelt agrárterületeket is, mert a madarak természetes élőhelyeinek csökkenése miatt egyre gyakrabban jelennek meg szántókon és gyepeken. A belvízlevezetés tilalma szintén fontos előírás ezeken a területeken, mivel az időszakos vízállások partimadaraknak és más vízhez kötődő fajoknak biztosítanak élőhelyet, és például a bíbic számára költési lehetőséget.
Szigorú szabályok mentén
A földön fészkelő madarak védelmére a gyepgazdálkodásban is szigorú szabályok vonatkoznak. A gépi munkavégzés napnyugtától napkeltéig tilos, mert bizonyos madarak éjszaka a talajszinten pihennek, így ekkor a legvédtelenebbek. A kaszálást úgynevezett kiszorító módszerrel kell végezni: a tábla közepétől indulva kifelé kell haladni, hogy az állatoknak legyen menekülési útvonaluk. A munkagépeken vadriasztó lánc használata kötelező, amelyet a kasza előtt legalább 4 méterre kell elhelyezni, hogy az időben megzavarja a vegetációban megbúvó állatokat, és esélyt adjon nekik a menekülésre. Emellett a gépek sebessége nem haladhatja meg az 5 km/órát, mert a túl gyors haladás még vadriasztó lánc esetén sem hagy elég időt a madaraknak a menekülésre.
A kaszálás során minden esetben meg kell hagyni a terület 5–10 százalékát kaszálatlanul, és ennek helyét évente változtatni kell. Ezek a hagyássávok és foltok kulcsfontosságúak, mert búvóhelyet és táplálkozóterületet biztosítanak, sőt, egyes fajok számára fészkelési lehetőséget is jelentenek. A sávok szélessége legalább 6 méter legyen, és célszerű olyan részeket meghagyni, amelyek változatos növényzetűek, vagy ahol várhatóan madarak költenek. A hagyássávok nemcsak a költési időszakban fontosak, hanem télen is, amikor a magasabb növényzet rejtekhelyet nyújt például a rozsdás csuk számára.
Hogyan kell időzíteni a kaszálást?
A kaszálás időzítése az egyik legkritikusabb tényező a madárvédelem szempontjából. Ha a munka túl korán kezdődik, a fészekaljak pusztulása elkerülhetetlen, különösen olyan fajok esetében, mint a túzok, a haris vagy a réti fülesbagoly. Ezért a kaszálást lehetőleg június 15. után kell elkezdeni, amikor a legtöbb madárfaj már felnevelte fiókáit. A gazdálkodónak a kaszálás tervezett időpontját legalább öt munkanappal korábban be kell jelentenie az illetékes nemzeti park igazgatóságának, amely így ellenőrizheti, hogy a tervezett időpont nem veszélyezteti-e a védett madarak állományát.
A gazdálkodók felelőssége óriási a madarak
védelmében. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások és a Natura 2000
program lehetőséget nyújtanak arra, hogy a természetvédelmi előírások
betartása ne jelentsen anyagi hátrányt, sőt, kiegészítő jövedelemforrást
biztosítson. A természet megőrzése és a gazdálkodás összehangolása
nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem befektetés is a jövőbe. Ha
sikerül megóvni a mezőgazdasági területek élővilágát, az nemcsak a
madárfajok fennmaradását garantálja, hanem hozzájárul a táj ökológiai
egyensúlyának fenntartásához és a fenntartható mezőgazdasági termelés
biztosításához.
Tarjányi Lili
Cikkem első megjelenése: https://www.agrarszektor.hu/fenntarthatosag/20250829/itt-a-szigoru-szabalyozas-amirol-sok-magyar-nem-is-tud-ezen-eletek-mulhatnak-57353
Fotó forrása: