Pár szóban a civil klímatörvény-javaslatról

Mintegy kétszáz civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet közreműködésével készült el az élhető éghajlat védelméről szóló civil klímatörvény-javaslat. A dokumentum nem hatályos jogszabály, hanem egy széles körű szakmai és társadalmi együttműködés keretében kidolgozott tervezet. A civil klímatörvény-javaslat az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése mellett részletesen foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint az ország ellenálló képességének növelésével is. Ennek részeként egymással szorosan összefüggő területként kezeli többek között a vízgazdálkodást, a mezőgazdaságot, az erdőket és a természeti erőforrások védelmét.

A civil klímatörvény-javaslatban az olvasható, hogy Magyarország éghajlati alkalmazkodóképességének erősítése érdekében a felszíni és felszín alatti vizek használata során gondoskodni kellene a vízkészletek hosszú távú minőségi és mennyiségi védelméről. A tervezet szerint törekedni kellene az ökológiai és éghajlati vízigény biztosítására, a vízgazdálkodási tervek felülvizsgálata során pedig rendszeresen frissített éghajlati előrejelzéseket – köztük a legszélsőségesebb forgatókönyveket is – figyelembe kellene venni.

A tervezetben hangsúlyosan jelenik meg a víz helyben tartásának szükségessége. A területhasználat tervezése és engedélyezése során előnyben részesítené a vízmegtartást segítő, természetközeli megoldásokat és a csapadékvíz felhasználását. A civil klímatörvény-javaslat szerint a területhasználat szabályozását bizonyos esetekben nem egy-egy birtok vagy mezőgazdasági tábla, hanem a természetes vízmozgásokhoz igazodó belvízi öblözet szintjén kellene kialakítani. A helyi vízgazdálkodási döntésekbe az érintett területhasználókat és közösségeiket is bevonná.

A javaslatban az is olvasható, hogy a vizek védelme és használata során elsőbbséget kellene élveznie a közérdeknek, különösen a lakossági, az ökológiai és az éghajlati vízigények biztosításának. A mezőgazdasági és ipari célú vízkivétel csak akkor lenne engedélyezhető, ha nem veszélyezteti a vízkészletek megfelelő állapotát és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtását. A tervezet ennek érdekében felülvizsgálná az öntözésre, a kutak engedélyezésére és a vízkivételekre vonatkozó szabályokat. Emellett támogatná a csapadékvíz helyben történő hasznosítását, a felszín alatti vízkészletek utánpótlását, valamint a megfelelően tisztított szennyvíz mezőgazdasági és ipari újrafelhasználását. A vízmegtartással kapcsolatos intézkedések esetleges hátrányai miatt érintett területhasználók számára a dokumentum méltányos ellentételezést irányoz elő.

Az agrár- és élelmiszergazdasággal kapcsolatban a civil klímatörvény-javaslat elsődleges célként határozza meg a hazai élelmiszer- és takarmányellátás folyamatosságának megőrzését a változó éghajlati viszonyok között. A tervezet szerint olyan rugalmas mezőgazdasági földhasználatot kellene kialakítani, amely növeli a felszínen és a talajban tárolt víz mennyiségét, valamint a talaj szervesanyag- és széntartalmát.

A javaslat a természeti és termőhelyi adottságokhoz igazodó gazdálkodási gyakorlatokat ösztönözné. Ezek közé tartoznak a talajvízszint stabilizálását és a talaj nedvességmegtartó képességének megőrzését segítő módszerek, a talajkímélő művelés, a tartós talajtakarás, valamint a felszín túlmelegedését mérséklő megoldások. A mély fekvésű, természetes adottságaik alapján vízmegtartásra alkalmas területeken a vízmegőrzés és az éghajlati ellenálló képesség támogatása kapna elsődleges szerepet.

A civil klímatörvény-javaslatban az is szerepel, hogy felül kellene vizsgálni a mezőgazdasági támogatási, biztosítási és kárenyhítési rendszereket. A fejlesztések során a beruházások teljes élettartama alatt figyelembe kellene venni az éghajlatváltozás várható hatásait. A dokumentum egyúttal kiemeli a gazdálkodók bevonásának és támogatásának fontosságát. A klímaalkalmazkodást szolgáló kutatásokat, fejlesztéseket és innovációkat szakmai és pénzügyi eszközökkel segítené, az éghajlatvédelmi intézkedések miatt hátrányosan érintett termelők számára pedig méltányos jövedelmi feltételeket tart szükségesnek.

A tervezet nagy hangsúlyt helyez az agrár-biológiai sokféleségre és a genetikai erőforrások megőrzésére is. Megerősítené a hazai génbankok szerepét, támogatná az ellenálló növénykultúrák alkalmazását, és felkészítené az állat- és növényegészségügyi intézményrendszert az újonnan megjelenő kártevők és kórokozók kezelésére. A gazdálkodók tájékoztatását, képzését és a jó gyakorlatok terjesztését állami fenntartású tanácsadó hálózat segítené.

Az erdőkkel és fásításokkal foglalkozó fejezetben a javaslat elsődleges célként nevezi meg a meglévő erdők és fásítások megőrzését, védelmét, természetességük növelését és helyreállítását. A dokumentum szerint Magyarország erdőborítottságát azokon a termőhelyeken kellene növelni, amelyek hosszú távon is alkalmasak az erdők fennmaradására. A megváltozott termőhelyi feltételek és társadalmi igények miatt ugyanakkor szükségessé válhat egyes erdők rendeltetésének felülvizsgálata is.

Olvasható az is, hogy az éghajlatváltozás várható hatásait kiemelten figyelembe kellene venni az erdőtervezésben. A természetes, természetszerű és származékerdők alkalmazkodását elsősorban természetes folyamatokra alapozná, miközben fejlesztené az adaptív erdőkezelést. Az erdőfelújítás és az erdőtelepítés során alkalmazott szaporítóanyagot ellenőrzött módon, az erdő rendeltetésével és a várható éghajlati változásokkal összhangban kellene megválasztani.

Külön figyelmet kap az erdők vízháztartása. A civil klímatörvény-javaslat szerint az erdőterületeken a csapadék lehető legnagyobb arányú megtartására kellene törekedni. Ennek során elsősorban természetalapú megoldásokat alkalmazna, például a folyamatos erdőborítás fenntartását, kíméleti területek kijelölését és a vastag holtfa visszahagyását. A műszaki beavatkozásokat csak másodlagos megoldásként kezeli. Országos és regionális szinten is növelné a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok arányát, az így kezelt erdőkben pedig őshonos fafajokból álló, változatos korú és szerkezetű állományok kialakítását irányozza elő.

A tervezet azzal is számol, hogy egyes, jelentősen átalakuló termőhelyeken a korábbi zárt erdőállomány hosszú távú fenntartása már nem lehetséges. Ezeken a területeken a megváltozott viszonyokhoz igazodó tájhasználati formák, például felnyíló erdők, fás vagy cserjés területek és gyepek kialakítását javasolja. Védett természeti és Natura 2000 területeken kívül – az erdőborítás megőrzése érdekében – nem inváziós idegenhonos fajok alkalmazását is lehetővé tenné.

A civil klímatörvény-javaslat szerint az államnak folyamatosan figyelemmel kellene kísérnie az erdők szénkészletét, egészségi állapotát, fennmaradását, felújulását és természetességét. A megfigyelés kiterjedne többek között a vadhatásra, az erdőtüzekre, valamint a biotikus és abiotikus károkra. Az alkalmazkodást segítő erdészeti beavatkozások finanszírozására és az éghajlatváltozásból eredő természetvédelmi, társadalmi és gazdasági károk ellentételezésére célzott állami támogatási program létrehozását is javasolja.

Célként határozzák meg továbbá az erdei talajban, az élő és holt faanyagban, valamint a kitermelt és feldolgozott fatermékekben tárolt szén mennyiségének megőrzését és lehetőség szerinti növelését. Ennek érdekében a faanyag hosszú élettartamú termékekben történő felhasználását előnyben részesítené az energetikai hasznosítással szemben.

Az erdők alkalmazkodóképességével összefüggésben a vadgazdálkodás kérdése is megjelenik. A civil klímatörvény-javaslat felülvizsgálná a vadgazdálkodás szabályait, és megelőzné, hogy a vadászható vadfajok túlszaporodása élőhelykárosodást okozzon vagy akadályozza az erdők felújulását. Ennek érdekében célzott megfigyelési rendszert és szükség esetén a vadállomány csökkentését irányozza elő.

Az egyik legfontosabb szemléleti elem, hogy a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás egymástól nem választható el. A víz helyben tartása javíthatja a talajok állapotát, segítheti a mezőgazdasági termelést és erősítheti az erdők ellenálló képességét. Az egészséges erdők, gyepek és vizes élőhelyek pedig hozzájárulhatnak a víz megőrzéséhez, a talaj védelméhez, valamint az aszályok, a hőhullámok és a szélsőséges csapadékesemények hatásainak mérsékléséhez.

A tervezet teljes szövege és a kezdeményezés háttere az Új klímatörvény honlapján ismerhető meg: https://ujklimatorveny.hu/

Tarjányi Lili