Tavaszi rókavakcinázás 2026 – hogyan védjük magunkat és háziállatainkat a veszettségtől?

Március 28-án indul az ország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása. A program során kisrepülőgépekről szórják a vakcinatartalmú csalétkeket, miközben az érintett területeken ebzárlat és legeltetési tilalom is életbe lép. A lakott, sűrűn beépített övezeteket a szórás nem érinti, a külterületeken plakátok figyelmeztetik a kirándulókat. A helyi járási állategészségügyi hivatalok és a települési önkormányzatok biztosítják a lakosság tájékoztatását a konkrét időpontokról, és a Nébih laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzi, hogy a rókák felvették-e a vakcinát. A korábbi évek tapasztalatai szerint a vakcinázásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a csalétket, ami jelentősen csökkenti a veszettség terjedésének kockázatát.

Veszettség Magyarországon és a lakosság szerepe

Hazánkban a veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek állománya meghaladja az 50 ezer egyedet, és a betegség nemcsak a vadon élő állatok, hanem a háziállatok és az ember számára is veszélyes. Ezért a kutyák veszettség elleni oltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében az elmúlt években több veszettségesetet regisztráltak, ami miatt a vakcinázást a térségben dupla csaléteksűrűséggel végzik. A betegség gyanújának bejelentése mindenki számára jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig a közösség érdekeit szolgálja, hiszen a rókák immunizálása és a háziállatok védelme a közegészség szempontjából is kiemelt fontosságú.

Rókák városi környezetben és megelőző teendők

Az utóbbi években a rókák egyre gyakrabban jelennek meg városi és lakott területeken, ami önmagában nem jelenti, hogy az állatok veszettek lennének. A rókák kiválóan alkalmazkodtak az emberi környezethez, hiszen a rágcsálók, a nem megfelelően tárolt hulladék és a macskák etetése könnyen hozzáférhető táplálékforrást biztosít számukra. Fontos, hogy a rókával soha ne létesítsünk közvetlen kontaktust, az állatot megsimogatni, befogni a saját érdekünkben nem ajánlott. Ha közel kerül, keltsünk zajt, például tapsolással vagy kiáltással, majd adjunk teret az állatnak a meneküléshez. Hulladékot mindig zártan tároljunk, a háziállatokat pedig rendszeresen oltassuk veszettség ellen. Veszettségre utalhat, ha az állat nappal is bátran az ember közelében tartózkodik, félelem nélkül hagyja magát megközelíteni, megtámadja az embert vagy háziállatot, görcsrohamokat vagy bénulást mutat. Intő jel lehet a rendellenes mozgás, az orrvérzés és a nyálcsorgatás is. Ilyen esetben haladéktalanul értesíteni kell a helyi állategészségügyi hatóságot vagy a Nébih Zöld Számát. Ezekkel az egyszerű, de hatékony elővigyázatossági szabályokkal már sokat tehetünk a veszettség megelőzéséért, a közbiztonság és a háziállatok védelméért.

További információk és térképek a Nébih tematikus aloldalán találhatók:  https://portal.nebih.gov.hu/veszettseg