Új szabályok szerint vadászhatnak az arra jogosultak

2026. augusztus 30-án hatályba lépett a 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet, amely több ponton módosította a vadászati törvény végrehajtási szabályait. A változások a vadászatok szervezésétől az eszközhasználaton és a lődíj kifizetésén át a vadbefogásig számos gyakorlati kérdést érintenek. A módosítások célja a hatósági tapasztalatok és az érdekképviseleti visszajelzések alapján a részletszabályok pontosítása és az egységesebb jogalkalmazás elősegítése.

A társas nagyvadvadászatok szervezésében markáns változás, hogy meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén legfeljebb 40 vadász részvételével is megtartható a vadászat. Ebbe a létszámba a hivatásos vadászok és a hajtást irányító vadászok nem számítanak bele. A magasabb létszám alkalmazásához legalább 10 000 hektár kiterjedésű, legalább 50 százalékos erdősültségű vadászterület szükséges, és a vadászatot úgy kell megszervezni, hogy a vadászok összelövésének lehetősége kizárt legyen.

A rendelkezés a szakmai felügyelet személyi feltételeit is meghatározza, így minden megkezdett tíz részt vevő vadász után legalább egy hivatásos vadásznak jelen kell lennie, akik közül legalább egynek felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási képzettséggel kell rendelkeznie. Negyven részt vevő vadász esetén ez legalább négy hivatásos vadász jelenlétét jelenti. A vadászaton valamennyi résztvevőnek a természeti környezettől eltérő, feltűnő színű mellényt vagy más feltűnő felsőruházatot kell viselnie. A vadászatra jogosultnak ezenfelül a végrehajtási rendelet 66. § (2) bekezdésében előírt határidők betartásával kifejezetten jeleznie kell a vadászati hatóságnak, hogy 25 főt meghaladó társas nagyvadvadászatot szervez. 

Az eszközhasználatra vonatkozó szabályozás egyértelművé teszi, hogy az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz társas vadászaton történő használata a vadászat rendje megsértésének minősül. Ezt a végrehajtási rendelet 75/A. § (2) bekezdés b) pontja a vadászati törvényben meghatározott eszközkörre történő hivatkozással rögzíti. A rendelkezés megfogalmazásában a célzóeszköz és annak társas vadászaton történő használata a meghatározó.

Bővült az elektronikus akusztikai eszközök alkalmazási köre is. Az "egyéb apróvadfajok" közé sorolt fajok vadászatánál a házi görény kivételével használhatók ilyen eszközök, azonban a borz, az aranysakál, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében ehhez a vadászati hatóság engedélye szükséges. A változás ezért nem jelent valamennyi érintett fajra egységes, engedély nélküli használati lehetőséget. Az éjszakai vadászat során elejthető fajok köre a pézsmapocokkal egészült ki.

Pontosabbá vált a hivatásos vadászokat megillető lődíj kifizetésének rendje. A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett vagy elfogott vad után a végrehajtási rendelet 26. számú mellékletében meghatározott mértékű lődíj illeti meg. A jogosultság tehát a szolgálati feladat ellátásához kapcsolódik. A lődíj megfizetése a vadászatra jogosult kötelezettsége. A kifizetés rendjét a munkaszerződés vagy a beosztási okirat határozza meg, de naptári évenként legalább egy alkalommal kötelező kifizetést teljesíteni. Ennél gyakoribb ütemezés is rögzíthető. A kifizetésnek az előző kifizetéstől számított teljes időszakra járó lődíjat egy összegben kell tartalmaznia. Az elszámolási időszak kezdete így az előző kifizetéshez igazodik, és nem szükségszerűen esik egybe a naptári év kezdetével. A szabály egyszerre határozza meg a kifizetés minimális gyakoriságát és az adott időszakra járó teljes összeg rendezésének kötelezettségét.

A trófeák elismerésének feltételei szintén módosultak. Elhullott vad trófeája is részesülhet érmes minősítésben, illetve oklevéllel történő elismerésben. Oklevél ugyanakkor nem adható, ha az elejtést szakszerűtlennek minősítették, vagy az adott faj a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatosként szerepel. Az oklevél kiadásakor ezért a trófea értékelése mellett az elejtés szakmai minősítését és az üzemtervi előírásokat is figyelembe kell venni.

A területhasználatot érintő rendelkezések között a villanypásztor tartós telepítésének megítélésénél a korábbi "mezőgazdasági terület" megnevezést a tágabb értelmű "földterület" váltotta fel. A szabály szerint a villanypásztor nem minősül tartós telepítésűnek, ha az érintett földterület az adott naptári évben legalább három hónapon keresztül nincs bekerítve. Állattartó telephez tartozó, vadászterületen létesítendő legelő esetében pedig a tartós kerítés engedélyezése iránti kérelemhez már nem szükséges a vadászatra jogosult hozzájáruló nyilatkozata. Ez a könnyítés a kérelem mellékleteit érinti, az engedélyezési kötelezettséget nem szünteti meg.

A vadbefogás szabályainál a korábbi fajfelsorolást a "nagyvadfaj" általános megjelölése váltotta fel, így szelektív vadbefogó háló valamennyi nagyvadfaj, köztük a vaddisznó befogására is alkalmazható. A vadaskertek felszámolására biztosítható időtartam ugyancsak változott, hiszen a korábbi egy év helyett a vadállomány nagyságára is tekintettel legfeljebb hat év állhat rendelkezésre. Ez felső időkorlátot jelent, nem minden esetben automatikusan alkalmazandó hatéves határidőt.

A vadászatra jogosult nyilvántartásba vételénél új elutasítási ok jelent meg, miszerint a hatóság elutasítja a kérelmet, ha az érintett vadászterületre már másik vadászatra jogosult van bejegyezve. 

A részletes rendelkezések a  https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f6ccd8c0ef1a2a97543b9af380f15ceb3aff75ec/megtekintes
számában, valamint a  https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2004-79-20-82
rendelet hatályos szövegében olvashatók.

Tarjányi Lili

Fotó:unsplash.com